Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szibériai tigris

 

 

 

Szomorú tény, bogy a szibériai tigrist, a legnagyobb macskafélét, az egyik legelegánsabb és talán leg félelmetesebb emlőst a kipusztulás fenyegeti. A rokonainál világosabb szinezetű szibériai tigris bundáján a jól ismert narancs-, borostyánsárga es finom feketw csíkok váltakoznak, a hasi és a mellkasi részen pedig jókora fehér foltok vannak. Az állat téIire hosszú, dús szőrzetet növeszt, hogy könnyebben vészelje át a zord időjáirást. A hímek vastag nyakát jellegzetes sörény övezi.

Élőhely:

Oroszország távol-keleti részén, az Usszuri és Amur folyó vidékének erdőségeiben, a Kínai-Koreai határ közelében van a sziberiai tigris egyetlen máig megmaradt természetes élőhelye. Ezen a vidéken az alacsonyabb dombokat is évente négy-öt hónapon át hó borítja, a hőmérséklet télen rendszerint -20 C alatt van, sőt olykor akár -40 C-ra is süllyed. A szibériai tigris a hideg évszakra vastag -körülbelül 5 centiméteres - hőszigetelő hájréteget növeszt a hasán és az oldalán, ez egyszersmind energiatárolásra is szolgál.

 

Táplálkozás:
A kifejlett korában többnyire magányos állat vadászterületén járőrözve patás emlősöket keres, peldául Dybowski-szarvast, hossztúfarkú gorált, pézsmaszarvast, de elkapja az örvös medvét is. Kedvenc tápláléka kétségkivül a vaddisznó, pedig annak egyedei 350 kilogrammot is nyomhatnak, agyarrá nőtt fogaikkal pedig mély sebeket ejthetnek. A szibériai tigris ezért óvatosan cserkészi be áldozatát, az aljnövényzetben a lehető legközelebb kúszik hozzá, majd a hátára ugrik, és a nyakába már. Olykor erőteljes szemfogaival elroppantja a prédaállat gerincét, feltépi a nyaki vénát, de rendszerint úgy végez vele, hogy addig szorítja állkapcsaival a légcsövét, amíg az áldozat meg nem fullad. Ezután általában bozótos rejtekhelyére hurcolja, ahol háborítatlanul, kényelmesen falhatja fel. Az Usszuri vidékén a nagyarányú fakitermelés miatt sok helytütt eltűnnek a tölgyek és a sziberiai cédrusok. A vaddisznó valaha makkal vagy tobozzal taplálkozott, ám minthogy minnél kevesebb ennivalót talál magának, állománya egyre fogyatkozik. Így a tigris kénytelen másfajta állat után nézni. Időnként gazdaságok körül olalkodik, s lábasjószágot vagy kutyákat ragad el. Meg Vlagyivosztok külvárosaiban is megfigyelték. Bár a szibériai tigris hatalmasra nő, módfelett rejtözködő természetű. Egy négyéves hím egy buszmegallótól alig 100 méterre, egy facsoportban ütött tanyát. A helybelieknek azonban mindaddig sejtelmük sem volt a jelenléteről, amíg jó néhány kutyának nyoma nem veszett. A szibériai tigris többnyire elkerüli az embert, inkább csak olyankor támad rá, ha úgy érzi, kicsinyeit meg keIl védenie. Egy traktoros 1976-ban egy nősténytigrisnek meg két kölykének a vackaitól 1-2 méterre állította le a járművét. Az anyaállat ráugrott és megölte.

Szaporodás:

Az apák egyáltalán nem vesznek részt utódaik felnevelésében. Lényegében magányos állatok, hébe-hóba láthatók csupán nőstény társaságában, csakis olyankor, amikor az éppen párzásra fogékony. Az anya 3,5 hónappal később, rendszerint az erdő mélyén, jól elrejtett vackában 2-4 kislyöknek ad életet. A kicsiket kezdetben csak szoptatja, de amint képesek szilárd táplálekot magukhoz venni, azt is hord nekik. A nőstény inkább társas lény, mint a hím, 2-3 évig maga mellett tartja a kölyköket. Amíg a kicsik eléggé meg nem érnek arra, hogy önállóan vadásszanak, családi csoportként járöröznek anyjukkal a mintegy 15-20 négyzetkilometeres vadászterületen, majd szétszélednek, hogy saját birtokot szerezzenek.